Az európai irányadó bankközi kamatláb (EURIBOR) fedezetlen piaci referencia-kamatláb, amelyet kiválasztott bankok képviselőiből álló testület számít ki, és az Európai Pénzpiacok Intézete (EMMI) kezel és tesz közzé többféle – egyhetes, valamint egy, három, hat és tizenkét hónapos – lejáratra vonatkozóan.
A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kamatláb.
A magyar pénzintézetek is jellemzően ezt használják viszonyítási alapnak (referencia kamatlábnak) Euró hitelek esetén.
Az angol font alapú hasonló bankközi mutató (LIBOR) kapcsán feltárt csalások miatt a LIBOR kamatlábak jelentős része 2021. december 31-én megszűnt. Helyettük Európa-szerte kockázatmentes alternatív (tranzakció alapú vagy hibrid, részben egyéb árazású) bankközi kamatokat vezetnek be.
Ilyen a font esetén a sterling overnight index average (SONIA) az (euro)dollár esetén a secured overnight financing rate (SOFR), a jennél a Tokyo overnight average rate (TONAR), az eurozónában az euro short-term rate (€STR), a svájci franknál a Swiss Average Rate Overnight (SARON)
Az EURIBOR a 2018. január 1-jén hatályba lépett uniós referenciamutató-rendelettel – 2016/1011 rendelet (BMR) – az EU az elsők között vezetett be a pénzügyi referenciamutatókra vonatkozó átfogó, jogilag kötelező erejű szabályozást. A BMR értelmében az uniós felügyelet alá tartozó felhasználók kizárólag akkor alkalmazhatnak egy adott referenciamutatót, ha annak kezelőjét valamely uniós tagállam nemzeti szabályozó szerve jóváhagyta és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felvette az általa vezetett referenciamutató-nyilvántartásba. Az EURIBOR a BMR szabályai szerint így továbbra is használható referenciamutatóként.
Ehhez EMMI új („hibrid”) számítási módszertant dolgozott ki, amely szerint az EURIBOR számítása valós ügyletek alapján történik minden olyan esetben, amikor azok rendelkezésre állnak.
