A jegybank legfrissebb felmérése szerint a magyar háztartások 84 százaléka rendelkezett ingatlantulajdonnal 2017-ben, azonban az egyes társadalmi rétegek között nagy a különbség. A legkevésbé vagyonos két társadalmi tizedben az ingatlantulajdonosok aránya csak 28, illetve 63 százalék. Ellenben a másik oldalon, a két legvagyonosabb tizedben az egy lakással rendelkezők aránya 96, illetve 97 százalék, a több ingatlannal rendelkező háztartások aránya pedig 37 és 66 százalékos.
Drágultak a lakások és a bérleti díjak is
Ráadásul a lakással vagy több ingatlannal rendelkező háztartások vagyona az ingatlanok folyamatos drágulása miatt tovább növekszik. Ellenben akik nem lakástulajdonosok, kimaradnak a növekedésből. Utóbbiaknak lakást kell bérelniük, miközben a bérleti díjak emelkednek, ezért egyre kevesebbet tudnak spórolni, hogy később a megtakarításaikból saját lakást vehessenek.
Nézzük a számokat! A lakások a válság után 2014-ben kezdtek el drágulni, azóta az ingatlan.com adatai szerint Budapesten az átlagos négyzetméterár 142 százalékkal nőtt idén márciusig, ami jelenleg 673 ezer forint. Az elmúlt öt évben ugyanez a drágulás a megyei jogú városokban 108% volt, ami átlagosan 356 ezer forintos átlag négyzetméterárat eredményezett.
Ezzel párhuzamosan a kiadó lakások átlagos bérleti díja is nőtt Budapesten, hiszen egy négyzetméter ára 54 százalékkal 3200 forintra nőtt, míg a vidéki nagyvárosokban 48 százalékkal 1833 forintra emelkedett.
.png)
Fokozott óvatosság
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint fontos lenne elkerülni, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb vagyoni helyzettel rendelkező rétegek között kialakult szakadék megmaradjon, mert különben kevés esélyük lesz lakást venniük azoknak, akiknek még nem ingatlantulajdonosok.
A legkevésbé vagyonos társadalmi tizedbe sorolt háztartások is természetesen szeretnének saját ingatlanhoz jutni, ezt jól igazolják a jegybanki statisztikák, amelyek szerint negyedük (26%) rendelkezik ingatlanhitellel, ami jócskán meghaladja a 17%-os országos átlagot.
“Jó hír, hogy a nettó reálbérek emelkedése javíthatja a kevés vagyonnal rendelkezők pénzügyi mozgásterét, ugyanakkor fokozott óvatossággal csak akkor szabad belevágniuk egy-egy hitelfelvételbe, ha hosszabb távra – 10-20 évre – tudják vállalni a kiadásokat” – fogalmazott Trencsán Erika, az ingatlan.comhoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője.
(ingatlan.com elemzés)
Infografikák: ingatlan.com
