Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette a hitelmoratórium folytatásának feltételeit. A money.hu kormányzati és banki körökből származó információk alapján igyekszik modellezni, mit is jelent a bejelentés: mit kell tenniük az ügyfeleknek és milyen kérdésekben várható még további szabályozás.
Nem alanyi jogon jár a moratórium, a folytatás szándékát a lakossági és vállalati ügyfeleknek jeleznie kell
Csak az maradhat a védernyő alatt, aki erre bejelentkezik. A világban korábban is szinte példa nélküli volt a magyar megoldás, amely nem a bejelentkezést, hanem ellenkezőleg, a fizetéskönnyítő lehetőség alóli kijelentkezést kötötte ahhoz, hogy az ember döntéséről tájékoztassa a bankját. A világ döntő részében a moratórium alá bejelentkezőknek kellett felvenniük a kapcsolatot a bankokkal.
A folytatáshoz erre lesz szükség, azonban az már tudható, hogy ezért nem kell feltétlen bankfiókba mennünk, a pénzintézeteknek ugyanis elektronikus módon is lehetőséget kell biztosítani az ügyfeleik számára arra, hogy megtegyék a moratóriumban maradáshoz szükséges bejelentést.
Még egy hónapig tovább él az automatikus moratórium
Miután az eredeti moratórium szeptember 30-án lejárt volna, borítékolható volt, hogy újabb átmeneti intézkedésre lesz szükség, hiszen a részletek megjelenése után időt kell adni az ügyfeleknek (és a bankoknak), hogy megtegyék a hosszabbításhoz szükséges bejelentést (és megteremtsék ennek technikai feltételeit). Varga Mihály bejelentése szerint a bejelentkezésre az ügyfeleknek további 30 napot biztosítanak majd, azaz november 1-ig lehet majd nyilatkozni arról, hogy a jelenlegi feltételek szerint maradnánk a moratóriumban. Október 31-ig így változatlan feltételek mellett él tovább a moratórium.
Az ügyfelek 70 százalékának joga lesz maradni
Azt a korábbi közlésekből már tudtuk, hogy a háztartások esetében a sérülékenyebb ügyfélrétegek számára válik lehetővé a moratóriumban maradás lehetősége. A nyugdíjasok, a gyermeket várók és -nevelők, valamint a közfoglalkoztatottak pusztán ezen okból automatikusan jogosulttá válnak a védernyő alatt maradásra.
Ugyancsak bent maradhatnak a moratóriumban azok az ügyfelek, akiknek az előző évhez képest csökkent a keresete. A Magyar Nemzeti Bank korábbi közlése szerint a fenti feltételeknek a mintegy 1,15 millió moratóriumban lévő lakossági hitelszerződésben érintett ügyfelek 70 százaléka, 800 ezer szerződés felel meg.
A kieső bevétel lesz az egyetlen mérőpont ugyanakkor a vállalkozások esetében is, amely alapján a cégek kérelmezhetik a moratóriumban maradást. Míg azonban a családoknál nincs meghatározva az hogy milyen mértékűnek kell visszaesnie a családi bevételnek a moratóriumban maradáshoz, a vállalkozások esetében ezt az előzetes közlések szerint a jogszabály 25 százalékos bevételcsökkenéshez köti.
Nem kell különösebb igazolás a bevételkiesésre
Miután a pandémiás időszak harmadik hulláma idén év elején is tartott, épp ezért nem állnak rendelkezésre olyan objektív adatok (lakosságnál adóbevallás, cégeknél évzáró mérleg), amelyből egyértelműen megállapítható lenne a bevétel visszaesése. Épp ezért a bevétel csökkenésről az ügyfél nyilatkozatát kell majd elfogadnia a pénzintézeteknek, amelyek ezt vélhetően nem, vagy csak kihívó esetekben vizsgálhatják.
Nem lesz többé ki- és bejelentkezés
Jó eséllyel megszűnik a moratóriumba történő visszalépés lehetősége, tehát az az ügyfél aki november elejéig nem tesz ilyen irányú nyilatkozatot, az nem kerülhet a későbbiekben sem vissza védernyő alá. Azok az ügyfelek pedig, akik kérik a moratóriumban maradást, ám jövő júniusig bármikor úgy döntenek, hogy mégis szeretnék folytatni a törlesztést, újra már nem léphetnek vissza akkor sem, ha közben anyagi helyzetük rosszabbra fordul.
Aki tud, törlesszen
Varga Mihály is felhívta a figyelmet arra, hogy a moratórium-hosszabbítás csak a rászorulóknak éri meg igazán. Ahogy azt a money.hu korábban jelezte, míg a rászorultaknak továbbra is érdemi segítség, ha a korábbinál kevesebb pénzükből nem kell a törlesztés terhét is viselniük, a törleszteni már tudó ügyfelek számára a moratóriumban töltött további hónapok indokolatlanul megnövelik a költségeket, amelyek nem keletkeznének, ha visszatérnének a rendes törlesztéshez. Az MNB adatain alapuló számításaink szerint egy jelzáloghitel esetében 20; egy, az átlagnál némileg magasabb kamatozással bíró személyi hitelnél ugyanakkor akár 60 százalékkal is megugorhat a teljes törlesztési teher, ha az adós jövő év június végéig a moratóriumban marad. A money.hu információi szerint a következő hetekben a bankok bizonyosan megkeresik majd az érintett ügyfeleket, hogy tájékoztassák őket a moratóriumban maradás lehetőségeiről, egyben felhívják a figyelmet arra a tényre is, hogy a maradás valóban érdemi költségnövekedéssel jár, így valóban csak annak érdemes ezt választania, akinek érdemi segítséget jelent ez. Az MNB kimutatása szerint a lakossági moratóriumban érintett ügyfelek 53 százalékának nőtt a jövedelme tavaly. A Magyar Bankszövetség bankszámla-forgalmi adatok alapján készült kimutatása szerint a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, ugyanakkor 81 százalékuk a jövedelem alapján jelenleg is tudná fizetni a hitelfelvételkor vállalt törlesztőrészleteket.
Borítókép: Getty Images
