Másfél évtizede nem látott mértékű drágulás a boltokban, nehezen tartható, költséges árstopok, egyes szektorokra kivetetett, ám aligha elégséges bevételt hozó különadók, számos beruházás kényszerű leállítása, az EU-val történő kiegyezés szükségessége – ezek között a körülmények között kezdheti a munkáját az 5. Orbán-kormány az elemzők szerint.
Jobban drágul a behozatal, mint a kivitel
Újra meg kell ismerkednünk egy régi közgazdasági kifejezéssel: a cserearány-romlással – jelezte a Raiffeisen vezető elemzője. Török Zoltán szerint egyre komolyabb gondot jelent, hogy a Magyarország által előállított termékek ára kevésbé emelkedik, mint a behozott áruké. Az energiahordozók ára egy év alatt 25-30, az alapanyagoké 40 százalékkal emelkedett, miközben az itthoni kivitel zömét adó gépek, félkész termékek ára 10 százalék körüli mértékben emelkedett.
A külkereskedelmi egyenleg elmúlt években megszokott többlete épp ezért elolvadt, sőt idén akár hiány lesz a külkereskedelmi egyenlegben.
Török Zoltán emlékeztetett: a folyó fizetési mérleg hiánya már tavaly is a GDP 3,1 százaléka volt, az idén – ha nem változik a helyzet és a gazdaság növekedés nem lép át a 3 százalékot – akkor fizetési mérleg hiánya 4-5 százalékos is lehet.
Még csak csehül sem állunk
Az infláció szerte a világban komoly gondot okoz. Tavaly a post-covid miatti ellátási gondok csak részben oldódtak meg, s ilyen szempontból nem jött jól az orosz-ukrán háború. Magyarország számára különösen érzékeny a kérdés, miután hazánk kitettsége lényegesen magasabb, mint az EU-nak, sőt a régió többi országánál is Oroszország és Ukrjana felé. A magyar külkereskedelem kitettsége ezen két állam felé 3,4 százalékos, az euróövezeté 0,9, míg a visegrádi országok Magyarország nélkül számított rátája 2,5 százalékos. Európában az energiaár emelkedés hajtja egyértelműen az inflációt, s ez itthon is igaz.
Hiába a sokba kerülő árstopok, jön a kétszámjegyű infláció
Még akkor is, ha a kormány intézkedései a lakossági árak kordában tartására (benzin- és élelmiszerár befagyasztás) az inflációs értéket az MNB tájékoztatója szerint már 4 százalékponttal fogták vissza a pénzromlást. A féken tartással sikerült 8 százalék körül tartani az árak emelkedését. Ebből könnyen kiolvasható, ha májustól visszatérnénk a piaci üzemanyag árhoz, az abban a pillanatban 12-13 százalék közelébe lökné a pénzromlást.
Török Zoltán emlékeztetett arra, hogy a kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatóján előrevetítette az árszabályozás folytatását. Ennek fényében is úgy vélik a Raiffeisennél, hogy az infláció az idén 10, jövőre 6 százalék körül lehet. Ebbe az utóbbiba már alaposan bele kell számolni a bérinflációs hatásokat is. Az elemző szerint nem segíti az ár/bér spirál kialakulása elleni védekezést, hogy sok hiányszakma van, sok cég küzd munkaerőhiánnyal.
Török Zoltán szerint a beszerzési árak pontos ismerete nélkül nehezen mondható meg, mekkora kiadási többletet jelent a költségvetésnek a rezsicsökkentés, de minimum 1000 milliárd forintos tétellel kell számolni. Az inflációt letörni hivatott jegybanki kamatemelések miatt az államadósság újrafinanszírozása a GDP minimum 0,5 százalékával emeli a költségvetési hiányt.
Drasztikusan visszaesik a gazdaság növekedése
Bár a kormány számos bevételi tervei (fogyasztási adók és az infláció miatt) komolyan alultervezettek, s így több folyhat be év közben az államkasszába, nagyjából 1-1,5 százalékos költségvetési konszolidációs igény van a 4,9 százalékos hiányterv tartásához. Ezekhez szükséges intézkedések tovább lassítják az exportpiacok miatt amúgy is lejtőre került gazdasági növekedést. A Raiffeisen stratégái szerint a korábbi 4,5 százalékos növekedést így 2022-ben 2,5 százalékos bővülés válthatja, s 2023-ra is csak 2 százalékos bővülés várható.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban további hiánylefaragás várható, miután egy sor olyan tétellel kell számolni, ami alaposan megemeli a hiányt, ezért a Raiffeisennél nem optimisták a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban. A kieső bevételeket megpróbálhatja a kormány krízisadókkal pótolni, de az ezekből származó extra pénzek aligha lesznek elégségesek arra, hogy kipótolják a büdzsén érezhető lyukakat.
Az EU-s pénzeknek nincs alternatívája – kiegyezés kell
Épp ezért létérdeke a magyar gazdaságpolitikának az EU-val megállapodás, hiszen az EU-s pénzek nélkül már a most is visszafogott beruházások komolyan fájni fognak. Ráadásul uniós pénztranszfer nélkül további nagyberuházások visszafogására kerülhet sor. A miniszterelnök által tegnap felvetett ötletre – amely szerint a pénzpiacokról hitelből próbáljuk meg a kieső EU-pénzek pótlását – Török Zoltán úgy reagált, hogy bár nyitott a lehetőség, aligha éri meg, hiszen jóval magasabb kamaton kapnánk kölcsönt, mint amit az EU-tól kaphatunk.
Egy jó hír a végére: erősödhet a forint
A forint esetében a háború viszonylag rövid távú lezárása jót tenne az árfolyamnak. Ha valamilyen tűzszünet vagy béke elérhetővé válik, akkor év végére 360 forintig erősödhet vissza a forint/euró árfolyam. Török Zoltán szerint az EU-val zajló vita is csak rövid távú hatással bír a magyar fizetőeszköz árfolyamára – főleg azért, mert a vita akár 6 hónapig velünk marad, ilyen hosszú időn keresztül nem tudja majd ez a hír rángatni a forint árfolyamát.
Borítókép:
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
