Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) javaslatcsomagot állított össze a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak (GFM). Szerintük ezek megvalósítása olyan változásokat hozna, amik növelnék az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámát és megtakarításait, valamint a munkáltatói szerepvállalást is ösztönöznék. Az adókedvezmény 2014 óta 150.000 forint az infláció ellenére. Ezt például a minimálbér-emeléssel összhangban növelnék évről évre.
Nemrég írtunk róla, hogy közel 1,7 millió forint megtakarítás jut egy önkéntes nyugdíjpénztári tagra, amely átlag 2,47 millióra megy fel, ha csak a 60 év feletti, vagyis a közvetlenül nyugdíj előtt álló tagokat vizsgáljuk. Ám ez a várható élettartam alapján
- a férfiak esetében így is csak 36.100 Ft/hó,
- a nők esetében mindössze 16.100 Ft/hó
nyugdíj-kiegészítést jelentene (mivel a nők tovább élnek, így hosszabb időre kell beosztaniuk ugyanazt a megtakarítást).
A Pénztárszövetség (ÖPOSZ) a Makronóm Intézettel közösen egy javaslatcsomagot állított össze, melynek célja, hogy jobban ösztönözze a nyugdíjpénztári tagokat arra, hogy megalapozzák az időskori megélhetésüket, és ezt el is juttatták a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz (GFM).
A javaslatcsomag főbb pontjai:
- a munkáltatók automatikusan havonta 10 ezer forintot fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók pénztári számlájára, ha az alkalmazottak is ugyanekkora befizetést vállalnak,
- a befizetések után járó adókedvezmény vagy annak egy része alakuljon át alanyi jogon járó állami támogatássá,
- a 2014 óta változatlan 150.000 forintos éves szja-visszatérítési plafon évente a minimálbér változásával azonos arányban emelkedjen.
Nőne a munkáltatók szerepvállalása
Utánanéztünk, hogy a Pénztárszövetség javaslatai mögött milyen okok húzódnak, bár egy részükre az indoklásban ők maguk is utalnak.
2019. január 1-től átalakították a cafeteria-rendszert, így sok, korábban népszerű béren kívüli juttatás kikerült a kedvező adózás alól, és innentől az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás is bérként adózik.
A munkáltatóknak azért éri meg juttatást adni bér helyett, mert adózásilag kevesebbe kerül nekik, ami az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekről 2019 óta nem elmondható. Továbbá ha a munkavállalónak választania kell, akkor a nyugdíjpénztári befizetés helyett jobban járhat, ha a juttatást kedvezményes adózású SZÉP-kártya formájában kéri, mert így adózás után több pénz marad meg neki.
Ha megnézzük, hogy az egy év alatt befizetett nyugdíjpénztári tagdíjakból mennyit fizetett a munkáltató, akkor jól látszik a csökkenő tendencia:
2012-ben a nyugdíjpénztári befizetéseknek közel 60 százaléka érkezett a munkáltatótól, ez az arány azonban már 2019 előtt is csökkent, utána pedig 25-28 százalék környékére állt be. A Pénztárszövetség ezért azt szeretné, hogy 10.000 forint megtakarítást a munkáltató további 10.000 forinttal egészíthessen ki, méghozzá adómentesen.
Adójóváírás alanyi jogon
A családtámogatások formájában (családi adó- és járulékkedvezmény, szja-mentesség) az állam így is többféle módon lehetővé teszi, hogy a befizetett személyi jövedelemadó (szja) egy részét vagy akár egészét vissza lehessen igényelni. Ugyanakkor ha elfogy az éves visszaigényelhető szja, akkor az önkéntes nyugdíjpénztár révén már nem lehet igénybe venni az akár 150.000 forintos adó-visszatérítést. Nem mellesleg az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár is ugyanezen a 150 ezres kereten osztozik. A javaslat ezért részben vagy egészben alanyi jogon járó támogatássá alakítaná át a nyugdíj-megtakarítás után járó adójóváírást, ami azt jelenti, hogy nem a befizetett adóból lehetne visszakapni, hanem az állam mindenképp kifizetné.
Megnövelnék a visszaigényelhető szja-t
A nyugdíjpénztárak után visszaigényelhető szja nagysága 2014 óta nem változott: 150.000 forint az éves maximum. Eltelt tehát közel 10 év, ami alatt a pénz vásárlóereje jelentősen romlott, vagyis ma már messze nem annyit ér ez az összeg, mint akkor (2022-ig a kumulatív infláció 35 százalék körüli).
A Pénztárszövetség ezért azt javasolja, hogy az éves szja-visszatérítési plafont évente a minimálbér változásával azonos arányban emeljék meg.
Érdekesség, hogy ha ez 2014 óta így lenne, akkor mostanra akár 343.000 forint állami támogatás járna évente a nyugdíjpénztárak esetében, sőt 2023. december 1-től – mivel ekkortól ismét nőni fog a minimálbér – az új éves adó-visszatérítési limit 394.000 forint lenne.
Ha a javaslat meg is valósul, vélhetően nem 2014-ig visszamenőleg fogják végrehajtani az emelést, de ha azt vesszük, hogy ezúttal 15 százalékkal lesz több a minimálbér, akkor az adójóváírás 172.500 forint lenne a pénztárak esetében.
Még igényelhető idénre a 150 ezres adójóváírás
Az adó-visszatérítés a december 31-ig befizetett nyugdíj-megtakarítási összeg 20 százaléka, nyugdíjpénztárnál évente maximum 150.000 forint. Ez azt jelenti, hogy még nem késő befizetni a megtakarítást, hogy jövőre vissza lehessen utána igényelni az szja-t. Ha még nincs nyugdíj-megtakarításod, akkor még mindig van idő elindítani, és eseti jelleggel akár egész évre visszamenőleg befizetni a pénzt.
Nem érdemes azonban az utolsó pillanatra hagyni ezt sem, főleg ha még most tervezel nyugdíj-előtakarékosságba kezdeni. Az ünnepek miatt az átfutási idő meghosszabbodik a szolgáltatóknál, így több időbe telhet, mire aláírod a szerződést, és jóváírják a befizetéseidet.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
