A KSH legfrissebb adatai szerint 2021-ben 18 092 volt a válások száma Magyarországon, míg 2022-ben 17 500-ra „csökkent” ez a szám. Azonban a látszólagos csökkenés ne tévesszen meg senkit, mert sajnos arányaiban ugyanott vagyunk, mint korábban. Ugyanis míg 2021-ben nagyjából 72 000 házasságra jutott körülbelül 18 000 válás, addig 2022-ben csökkent a házasodási kedv és már csak 64 100 házasságkötés volt. Mindebből egyszerű matematikai következtetéssel megállapítható, hogy minden 4. házasság válással végződik ma Magyarországon.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, aki segít:
- a neked járó támogatások és támogatott hitelek maximális kihasználásában,
- speciális, egyedi kedvezményekkel a törlesztőrészleted csökkentésében,
- az apró betűk értelmezésében,
- a teljes hitelügyintézésben.
Egy válás során sok mindenről dönteni kell, többek között a közösen szerzett vagyontárgyak, ingatlanok sorsa is terítékre kerül. De mikre figyelj a közös vagyon – legyen az passzív vagy aktív – megosztásakor, illetve hogyan jöhet létre egy kölcsönös egyezség a válófélben lévő házastársak között? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni jogi szakértőnk segítségével.
Mit jelent a vagyonleltár?
Mindenekelőtt azt érdemes átgondolni, – optimális esetben közösen a férj és feleség – hogy mi minden tartozik a közös vagyonhoz és mi a különvagyonhoz. Azt is tisztázni szükséges, hogy a vagyontárgyakat mikor kell számba venni, és mi az a forgalmi érték, ami megfelel a valóságnak. Cikkünk a fogalmakat csak alapszinten érinti, a jog természetesen tovább árnyalja a különvagyon – közös vagyon meghatározást.
A Polgári Törvénykönyv szerint tehát külön vagyon:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy,
- illetőleg a házasság idején örökölt, vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
- szellemi tulajdonból eredő vagyoni jog,
- személyes használatú szokásos mértékű vagyontárgy,
- személyes sérelemért kapott juttatás és a különvagyon helyébe lépett érték/vagyontárgy.
Minden más esetben a törvény vélelmet állít fel a házasság ideje alatt megszerzett vagyontárgyakra, magyarul azokat közös vagyonnak tekinti.
A vagyonleltár során tehát tételesen sorra kell venni mindazon ingóságokat és ingatlanokat, melyek a közös vagyonhoz tartozhatnak. Illetve át kell gondolni a külön vagyoni elemeket is, figyelemmel a lehetséges átfedésekre. Az ilyen esetekben az ügyvéddel közösen megállapításra kerül az ingó vagyoni elemek forgalmi értéke arra a napra, amikor a felek között az életközösség megszűnt, azaz ahogyan a római jog fogalmaz: ágytól-asztaltól elváltak.
Ingatlan esetében a vagyonközösség megosztásakori értéken kell figyelembe venni a forgalmi értékeket.
Abban az esetben, ha érvényes házassági vagyonjogi szerződéssel rendelkeztek, természetesen a szerződés adja meg az alapvető irányt attól függően, hogy abban közszerzeményi vagy vagyonelkülönítési rendszer alkalmazása került rögzítésre.
Hogyan készül a vagyonmérleg?
A vagyonleltárban feltüntetett vagyonhalmazt a feleknek meg kell osztaniuk egymás között. Hiszen a továbblépésük alapfeltétele, hogy a közös múltat lezárják, egymással elszámoljanak, tiszta lappal induljanak az új életükbe. Arra kell a megosztáskor figyelni, hogy mindkét fél azonos mértékű vagyonelemhez jusson. Vagy ha az egyik többet szerez a felek megállapodása alapján, akkor a másik félnek értékkiegyenlítést fizet. A törvény rögzíti az egységes rendezés elvét, azaz valamennyi igényt és elemet tartalmaznia kell a mérlegnek. Ugyanis az igazságos vagyonrendezés, vagyonmegosztás enélkül elképzelhetetlen.
Tartozások, hitelek megosztása
A tartozások ugyanúgy hozzátartoznak a vagyonközösséghez, mint az aktív elemek, és ugyanúgy szerepelniük kell a vagyonmérlegben, csak negatív előjelet kapnak. Az aktív vagyontárgyat terhelő tartozást annak a félnek kell viselnie, akié lesz a vagyontárgy.
Tehát például egy 2.000.000 Ft-ot érő gépjármű esetében, ha azt 500.000 Ft hitel terheli, a jövőben annak viselője és fizetője az a fél lesz, aki megszerzi a gépjármű tulajdonjogát. Természetesen ezzel egyik felet sem vonjuk ki a kalkulációból, csak annak az oldalán jelentkezik a hitel fele, azaz jelen példában 250.000,- Ft pozitívumként, aki mentesül a hiteltörlesztés alól. Azonban ez kompenzálódik a másik fél oldalán az aktív vagyontárgy tiszta értékének rá jutó és átadott részéből.
Nehézséget okoz azonban, hogy a felek hiába állapodnak meg abban, hogy egyikük átvállalja a tartozást, megállapodásuk kizárólag őket köti, a hitelintézetet, bankokat nem. A hitelt nyújtó bankok továbbra is ragaszkodnak a közokiratba foglalt kölcsönszerződés szerinti teljesítéshez mindaddig, amíg azt felek érvényesen nem módosítják. Azaz a kötelembe nem kerül például másik adóstárs a korábbi helyett.
A bírósági jogerős egyezséget, melyben a tartozásátvállalás jogszerűen létrejött, a pénzügyi intézmények nem fogadják el automatikusan és nem ültetik át a saját kölcsönszerződésükbe.
Ki marad a közösen lakott ingatlanban?
Váláskor lényeges a közös ingatlan sorsát mind tulajdonjog, mind pedig használati jog szempontjából rendezni. Ha van közös gyermek is, akkor rá is kiterjedően. A használati jogról felek megállapodásának hiányában a bíróság dönt. Határozathozatala során figyelembe veszi, ha valamelyik fél önként, a visszatérés szándéka nélkül elköltözött az ingatlanból, lakhatását megoldotta. Vagy kizárólagos lakáshasználatot rendelhet el annak a félnek, akit felruházott a közös gyermek feletti kizárólagos szülői felügyeleti joggal. A másik fél úgynevezett “lelépési díjra” jogosult. A lelépési díj a lakáshasználati jog ellenértékének köznapi elnevezése. A törvény szerint azt a felet illeti meg az ellenérték, akit a bíróság vagy a megállapodás a lakás elhagyására kötelez. Kivéve, ha ezt ő megtérítési igény nélkül vállalta, vagy csak időlegesen, meghatározott idő vagy feltétel bekövetkeztéig.
A közös otthon piaci értékesítése is egy megoldás
Gyakran előfordul, hogy felek nem tudják megoldani önerőből, hogy a távozónak legyen lakhatása. Az ingatlanban maradó fél sem biztos, hogy könnyen tart fenn például egy 140 négyzetméteres lakótérrel rendelkező családi házat és 2000 négyzetméteres telket egymaga, figyelemmel a napjainkban rohamosan növekvő rezsiárakra is. A közös tulajdont oly módon sem mindig tudják megszüntetni az egykori házastársak, hogy magukhoz váltják a másik tulajdonjogát megváltási ár ellenében, azaz kifizetik a volt házastársat.
Két megoldás marad: árverés vagy közös piaci értékesítés.
- Az árverés egy hosszas és rendkívül költséges bírósági procedúra eredménye, amelyben legtöbbször igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szabja meg a forgalmi értéket, melyen az árverés megindul.
- Sokkal eredményesebb és gyorsabb tehát, ha a válófélben lévő házastársak közösen határozzák meg az ingatlan értékét és értékesítik azt. Rögzítve, hogy a vételár miként oszlik meg majd közöttük, hogy az megfelelően illeszkedjen a felállított vagyonmérlegbe.
Érdemesebb közösen egyezségre jutni, mint perre menni
Költségkímélőbb és jelentősen gyorsabb, ha a házastársak a vagyonközösséget szerződéssel osztják meg. Egyre kell figyelni: a törvény szerint ez a szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
Természetesen nem minden esetben tudnak egymással úgy kommunikálni a válófelek, hogy egyezségre jussanak, ebben az esetben sajnos per indítása szükséges.
A blogcikk szerzője Dr. Dékány Alexandra ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja (info@dekanyingatlan.hu).
