Sok információ kering a köztudatban arról, hogy milyen vagyontárgyak jelentenek vagy válnak közös tulajdonná, illetve maradnak külön tulajdonban a házastársak között a házasság alatt. Ezek közül tisztázunk néhány fontosabb vagy meglepő előírást, és eloszlatunk néhány tévhitet.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, aki segít:
- a neked járó támogatások és támogatott hitelek maximális kihasználásában,
- speciális, egyedi kedvezményekkel a törlesztőrészleted csökkentésében,
- az apró betűk értelmezésében,
- a teljes hitelügyintézésben.
Házasság előtt keletkezhet házassági közös tulajdon?
Fontos tudni, hogy nem minden esetben az esküvő napjától indul a házassági közös tulajdon létrejötte. Ez a téma nagy meglepetést okozhat egy vagyonmegosztásnál. A törvény szerint már a házasság előtt élettársakként együtt élő pároknál, ha ez a kapcsolat megszakítás nélkül vezet az házassághoz, már az életközösség kezdetétől, a házasság előtti időszakra is alkalmazni kell a házassági vagyonjog szabályait. Ha az életközösség csak átmenetileg szakad meg, és a felek ekkor a vagyonukat nem osztják meg, a kapcsolat helyreállása esetén a vagyonszerzés korábbi elemeit, szabályait folyamatosnak, megszakítás nélkülinek kell tekinteni. Ez az jelenti, hogy az esküvő előtt, de már az élettársi kapcsolat alatt csak az egyik fél által a saját nevére vásárolt ingatlanról is megállapíthatja a bíróság később, hogy az házassági közös tulajdon.
Mi válik közös vagyonná a különvagyonból?
Régi, téves városi legenda, hogy „tíz év után minden közös vagyonná válik”. Ez nincs így. A vagyontárgyaknak csak nagyon kicsi csoportja válik ötévi házassági életközösség után külön vagyonból házassági közös vagyonba. Ezek azok a különvagyonba tartozó, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a mindennapi közös életvitelt szolgálják, és ezeket a házasság alatt elkezdenek közösen használni. Itt szóba se jöhet az ingatlan, hanem a lakásban napi szinten használt, nem kiemelkedő értékű konyhai felszerelésre kell csak gondolni.
Eltérhetünk a jogszabálytól a saját vagyoni viszonyainkkal?
Igen, a Polgári Törvénykönyv szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a házasságot tervezők vagy a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezik. Ez a szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.
A házastársak hitelfelvétele
A banki hitelfelvétel során a pénzintézetnek is ismernie kell, hogy a házastársak között milyen házassági vagyonrendszer működik. Annak elkerülésére, hogy bármely házastárs a banki tartozás tekintetében mentesülhessen egy házassági vagyonjogi megállapodás alapján, a bankok minden ilyen tranzakciók tekintetében ragaszkodnak ahhoz, hogy a hitelfelvevő mellett a házastársa adóstársként aláírja a szerződést, és ezzel ő is, a házassági vagyonjogszabályaitól függetlenül feleljen a tartozásért.
Kizárhatom teljesen a házassági közös vagyon keletkezését?
Igen, a házassági vagyonjogi szerződésben a felek házasulók és a házastársak teljes körben egyedileg szabályozhatják a közöttük alkalmazandó vagyonszerzési szabályokat, rögzíthetik a különvagyon és a közös vagyon elemeit. Csak abban nem lehet eltérni a törvényi szabályozásról, ha ezt a törvény kifejezetten tiltja.
Fontos, hogy erről a szerződésről mindenkinek tudnia kell, vagy elérhetővé kell ezt tenni, akivel jellemzően nagyobb értékre vonatkozó vagyoni viszonyai alakulnak ki a házastársaknak. Ennek a szerződésnek a hatásai a harmadik személlyel szemben csak akkor állnak be, ha a szerződést, a házassági vagyonjogi szerződések a közjegyzői kamara által működtetett országos nyilvántartásába bevezették. Ha ez elmaradt, egy követelés esetén a házastársak még azt egyedileg bizonyíthatják, hogy ez a harmadik személy a szerződésük fennállásáról, tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Egy bírósági döntés alapján a csak az egyik házastársa által elkövetett bűncselekményből eredő tartozást is házastársi közös tartozásnak kell kezelni, ha azzal a házassági közös vagyon gyarapodott. De az ezen felül keletkezett adósságot már csak a bűncselekményt elkövető házastárs különvagyoni adósságaként lehete érvényesíteni.
Örököl a házastárs is, vagy csak a gyerekek?
Igen, örököl. A polgárjog jelenlegi szabályai szerint már örököl a házastárs a törvényes öröklés szabályai szerint. Az örökhagyó házastársát, ha van leszármazó örökös, gyermek, akkor megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrésszel egyező rész a hagyaték többi tárgyából. A túlélő házastárs lakáson fennálló haszonélvezeti joga nem korlátozható, és vele szemben a haszonélvezeti jog megváltása nem igényelhető. A felek a hagyatéki eljárásban kötött, úgynevezett „osztályos” egyezségben az örökös gyerekek és a túlélő házastárs a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható. A házastárs esetén is él az a szabály, hogy az eredetileg az örökhagyóval szemben fennálló, az örökséggel szemben bejelentett tartozással szemben az örökös felelőssége nem haladhatja meg az örökölt vagyon értékét.
Mi a helyzet a különvagyon házasság alatt keletkező hozamával?
A különvagyonnak az a hozama, amely a házassági életközösség fennállása alatt a vagyontárgyaihoz kapcsolódó kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után megmarad, közös vagyon. Ennek megfelelően a házasság előtt szerzett, különvagyonba tartozó (i) a házasság alatt bérbeadott lakás lakbére, vagy (ii) gazdasági társaság üzletrészeihez, részvényeihez kapcsolódó osztalék házasság közös vagyonba tartozik.
A cikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója (info@ugyvedhazak.hu).
