Az önsegélyező pénztári megtakarítás után akár évi 150.000 forint állami támogatást lehet felvenni, amit számos célra, például lakáshitel törlesztésére lehet elkölteni. Ezt te és akár az adóstársad (házastársad, élettársad) is igénybe vehetitek, megkétszerezve az erre fordítható támogatást. Írunk a maximálisan felhasználható összegről, az szja-visszatérítésről és az egyéb tudnivalókról.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, aki segít:
- a neked járó támogatások és támogatott hitelek maximális kihasználásában,
- speciális, egyedi kedvezményekkel a törlesztőrészleted csökkentésében,
- az apró betűk értelmezésében,
- a teljes hitelügyintézésben.
Az önsegélyező pénztári megtakarításból a lakáshitel törlesztésre fordítható havi összeg legfeljebb az év első napján érvényes havi bruttó minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet, ami azt jelenti, hogy
2024-ben akár havi 40.020 forintot fordíthatsz lakáshitel-törlesztésre.
Ehhez az kell, hogy belépj a több mint tíz önsegélyező pénztár egyikébe (akár online is), majd elkezdj félretenni. A tagdíjbefizetésnek legalább 180 napig, azaz fél évig kamatoznia kell a pénztárban, mielőtt ki lehetne utalni (ún. várakozási idő). Kivétel ez alól a munkáltatótól célzott szolgáltatásra kapott támogatás, valamint a befizetések után járó adókedvezmény és hozam, mert ezek várakozási idő nélkül, azonnal kiutalhatóak.
Az önsegélyező pénztári hozamok a 2023 előtti alacsony kamatkörnyezetben nem voltak jelentősek, azóta viszont – a betéti és állampapírkamatoknak köszönhetően – a hozam önmagában is 6-7 százalékot jelenthet.
20% adóvisszatérítés, évi 150.000 Ft
De elsősorban mégsem a hozam miatt érdemes önsegélyező pénztárral takarékoskodni, hanem a 20 százalékos állami adóvisszatérítés miatt, aminek az éves maximuma 150.000 forint. Arra figyelj, hogy ugyanezen a kereten osztozik az egészségpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár is. Az szja-visszatérítést mindig a következő évi szja-bevallásban lehet érvényesíteni, aminek a határideje május végén van. Ez azt jelenti, hogy például a 2024-ben befizetett összegre 2025. május végéig lehet kérni az adóvisszatérítést, és nem sokkal ezután utalják át a pénztári számládra.
A 20 százalékos adójóváírás 30 százalékra növelhető, ha 2 évre (24 hónapra) lekötöd a pénzt. Ez idő alatt nem költhetsz a lekötött pénzből, nem törheted fel a lekötést, valamint részleges pénzkivételre sincs lehetőség. A plusz 10 százaléknyi szja-visszatérítésre a lekötés adóévére vonatkozóan válsz jogosulttá, vagyis a két év alatt csak egyszer jár, hiszen mindig a befizetett összeget veszik figyelembe. Ha érvényesíted az extra adójóváírást, de mégis feltöröd utána a lekötést, akkor a visszaigényelt szja-t vissza kell fizetned 20 százalékos büntetőkamattal növelten. Az éves keret ettől még nem változik: továbbra is 150.000 forint.
A befizetésnél azonban még egy dologra figyelni kell, és ezek a költségek. A pénztárak azt kommunikálják, hogy a befizetés hány százalékát írják jóvá, ami egy 94 százalékos jóváírásnál azt jelenti valójában, hogy 6 százalék költséget vonnak le tőled.
Mennyi pénzt fizessek be, ha lakáshitel-törlesztésre szeretném használni?
Ezek ismeretében számoljunk utána, hogy mekkora befizetésnél lehet a teljes lakáshitel-törlesztésre fordítható összeget igénybe venni!
Havi 40.020 forint éves szinten 480.240 forintot jelent – ennyi fordítható törlesztésre. Alapjáraton ennek a 20 százalékát fizeti ki az állam, marad tehát 384.192 forint befizetendő. Ha két évre lekötöd ezt az összeget a pénztárban, akkor 30 százalék visszatérítés jár, és úgy már csak 336.168 forintot kell befizetned.
Nem szabad megfeledkezned azonban arról sem, hogy a befizetéseidre rá kell számolni a pénztár költségét, ami legyen mondjuk 6 százalék, így lekötés nélkül 408.715, lekötéssel 357.626 forintot kell befizetned. A költség függvényében ezek az összegek valamelyest eltérőek lehetnek, de a legtöbb pénztárnál hasonló mértékű, 5-6 százalékos az elvonás.
A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezt táblázatos formában is összefoglaltuk:
| 20% adóvisszatérítés lekötés nélkül | 30% adóvisszatérítés két év lekötéssel | |
|---|---|---|
| éves szinten lakáshitel-törlesztésre fordítható összeg 2024-ben | 480.240 Ft | 480.240 Ft |
| – ebből adóvisszatérítés | 96.048 Ft | 144.072 Ft |
| – ebből saját befizetésed | 384.192 Ft | 336.168 Ft |
| a saját befizetésed 6% költséggel növelve | 408.715 Ft | 357.626 Ft |
| – egy hónapra vetítve a saját befizetésed | 34.060 Ft | 29.802 Ft |
| – egy hónapra vetítve az állami támogatás | 8004 Ft | 12.006 Ft |
A havi 40.020 forintos lakáshitel-törlesztési kifizetéshez a lekötés nélküli esetben havi 34.060 forint a saját befizetésed (ebben már a pénztár 6 százaléknak feltételezett költségei is benne vannak), és ezt 8 ezer forinttal egészíti ki az állam. A kétéves lekötésnél a saját részed 29.802 forint, ami mellé 12 ezer forintot kapsz.
Vagyis tévedés lenne azt hinni, hogy a teljes, 40 ezres összeget az állam fizeti ki neked, ettől függetlenül érdemes előbb a pénztáron átfuttatni azt a pénzt, amit később amúgy is hiteltörlesztőként fizetnél be, és így az állam 8-12 ezer forinttal csökkenti a terheidet.
Ha az adóstársad (házastárs, élettárs) szintén pénztártag, akkor ez az összeg kétszeresére növelhető, ami már havi szinten 16-24 ezer forinttal csökkentheti a hiteltörlesztőt.
Önsegélyező pénztári megtakarítás felhasználása
Ha letelt a fél év várakozási idő és az adóvisszatérítés is megérkezett, akkor innentől fel lehet használni a megtakarítást, de csak meghatározott célokra, hiszen emiatt ad az állam támogatást, hogy a szerintük hasznos dolgokra költsd. Ettől függetlenül rengeteg mindenre el lehet költeni a pénzt: tandíjra, magánorvosra és egyéb egészségügyi kiadásokra, valamint nagyon sok olyanra, ami a családalapításhoz kapcsolódik.
Ezen kívül bizonyos pénztáraknál szülési szolgáltatás vagy más néven (gyermek)születési támogatás is létezik, amelynek értelmében akár 2 millió forint vehető ki a pénztárból minden újszülött után, és az összeg szabadon felhasználható. Erről egy korábbi cikkünkből tudhatsz meg többet:
És természetesen e cikkünk témájára, lakáshitel törlesztésére is fel lehet használni a megtakarítást. Ehhez az kell, hogy a hitel lakáscélú és jelzálog alapú legyen. A havi összeg, amit erre fordíthatsz, nem lehet több, mint a lakáshitel törlesztőrészlete, és ahogy azt említettük, minden évben a havi maximuma a bruttó minimálbér 15 százaléka.
A kifizetést a pénztárnál kell igényelni, amit olyan pénztártag tehet meg, aki a hitelszerződésben adósként vagy adóstársként szerepel. Egyszerre akár több pénztártag is igényelheti ezt a szolgáltatást ugyanahhoz a lakáshitelhez, ilyenkor annyi a kikötés, hogy az igényelt összeg nem lehet nagyobb, mint a törlesztőrészlet.
Az igényléshez ki kell töltened az igénylőlapot, amit a pénztár weboldalán megtalálsz, majd ezt be kell nyújtanod a pénztárnak az alábbiakkal együtt:
- hitelszerződés másolata,
- a pénztártag nevére, a pénztártag által teljesített hiteltörlesztésről kiállított banki igazolás (például bankszámlakivonat vagy tranzakciórészletező) az elmúlt háromhavi törlesztőrészlet összegéről,
- ha hitelszámlára igényled, akkor a bank igazolása arról, a hitelszámla felett a pénztártag rendelkezési joggal nem rendelkezik, és az oda utalt összegek kizárólag a lakáshitel törlesztésre használhatóak fel.
A folyósításhoz az alábbi dokumentumokat kell csatolnod:
- ha pénztártag vagy, és a bankszámládra utalják a pénzt, akkor minden hónapban igazolnod kell a törlesztés megfizetését, ezt a nevedre szóló netbankos bankszámlakivonat vagy hitelintézeti igazolással vagy tranzakciórészletezővel teheted meg; az igazolást a kézhezvételétől vagy a törlesztéstől számított 120 napon belül be kell nyújtanod a pénztárnak,
- ha hitelszámlára kéred a kiutalást, akkor a folyósításhoz további igazolásra nincs szükség, viszont évente egyszer a nevedre kiállított bankszámlakivonat benyújtásával igazolnod kell a törlesztőrészlet nagyságát.
Hogyan igazolható, ha családtagok is igénybe vennék a törlesztést ugyanarra a hitelszerződésre?
Akár egy vagy több családtag (házastárs, testvér, szülő, gyermek) is élhet a törlesztési lehetőséggel, ha pénztártagok és a hitelszerződésben adósként vagy adóstársként szerepelnek.
Ez azt jelenti, hogy a lakáshitel-törlesztésre fordítható maximális összeg és az adóvisszatérítés is megtöbbszörözhető, ha többen veszitek igénybe.
Ha ők a megadott bankszámla társtulajdonosai, és emiatt szerepel a nevük a bankszámlakivonaton vagy tranzakciórészletezőn, akkor mindegyikőtöknek ugyanazt a bankszámlakivonatot vagy tranzakciórészletezőt kell beküldenie a törlesztés igazolásához.
Ha a pénztártagok közül te vagy a bankszámla egyedüli tulajdonosa, akkor neked a bankszámlakivonatot vagy a tranzakciórészletezőt kell beküldened a pénztárnak, amennyiben szerepel rajtuk a neved. A többi pénztártagnak, akik a bankszámlának nem társtulajdonosai,
- el kell küldeniük a saját bankszámlakivonatukat vagy tranzakciórészletezőjüket a pénztárnak, amin szerepel, hogy elutalták az adott havi törlesztést neked, a bankszámlatulajdonosnak,
- továbbá el kell küldeniük neked mint bankszámlatulajdonosnak a bankszámlakivonatukat vagy tranzakciórészletezőjüket annak igazolására, hogy az adott havi törlesztés a bank felé megtörtént.
A munkáltató is besegíthet a hiteltörlesztésben
Az önsegélyező pénztárba a munkáltatód is fizethet be pénzt, amennyiben ez a fajta béren kívüli juttatás (cafeteria) elérhető nálatok. A lakáshitel-törlesztés támogatása célzott önsegélyező pénztári szolgáltatásnak minősül, ami után a munkáltatódnak nem keletkezik adózási kötelezettsége. A rossz hír az, hogy neked mint magánszemélynek viszont a pénztári számláról felvett összeg után egyéb jövedelmed keletkezik, ami után 24,92 százalék adót kell megfizetned utólag, az éves adóbevallás leadási határidejéig, és eddig is kell bevallanod. A felvett összeg 89%-a után 15% szja-t és 13% szochót kell fizetned, amiről az adóigazolást a pénztár állítja ki.
Hátrány még, hogy a munkáltatói befizetés után nem vehető igénybe a 20 százalékos adóvisszatérítés.
Ezzel együtt is megfontolandó, hogy ha van rá lehetőség, akkor a munkáltatódtól pénztári befizetést kérj béren kívüli juttatásként, mert az adómentesség miatt ugyanabból az összegből több juthat el hozzád nettóban, mint egy másik cafeteria-elem kiválasztásakor.
