Hírek

Az utóbbi évekre jellemző alacsony lakáshitelkamatok korszaka véget ért, a következő időszakban a kamatszint az eddiginél erőteljesebben alakíthatja a lakáspiaci kínálatot, a keresletet és a forgalmat.

A lakáshitelek piacához hasonlóan áprilisban a legtöbb bank szigorított a személyi kölcsön kondícióin is. A változások eredményeképp az átlagosnak mondható, 5 milliós kölcsön esetében már nincs 100 ezer forint alatti törlesztőrészlet.

Idén márciusban az okoseszközös fizetések esetében az egy vásárlásra jutó átlag összeg 6-7 ezer forint körül alakult.

Néhány kivétellel valamennyi bank segíti a határon túlról hozzánk menekülőket. Egyes bankok még tolmácsot is biztosítanak.

A magyar alkalmazottak több, mint felének nem elegendő a fizetése arra, hogy egy manapság átlagos, 20 millió forintos lakáshitelt fel tudjon venni, a pénzük alig 16 milliós kölcsönre elég.

Márciusban folytatódott a drágulás az albérletpiacon a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Az átlagos bérleti díj Budapesten 2,9 százalékkal nőtt februárhoz képest, országos szinten pedig 2,3 százalékos volt a drágulás.

A háztartások 4,3 százaléka biztosan, 16,5 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, és ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 840 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig.

Az élelmiszerárak az idén várhatóan 22,9 százalékkal nőnek, jövőre viszont 10,4 százalékkal visszaesnek.

A többség számára a közös kassza feltétele, hogy a pár a bevételeik legnagyobb részének elköltéséről egyeztessen egymással, de csupán a magyarok 37%-a gondolja úgy, hogy ez akkor valósul meg, ha minden bevételük közös számlára érkezik és közösen is használják azt fel.

A szabályozás immár a téma kapcsán érintett valamennyi lakossági hitel- és lízingtípusra kiterjed, meghatározza az ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel és megoldáskeresés időzítését, csatornáit, s elvárja, hogy a késedelem kapcsán csak az igazolt, arányos költségeket számítsák fel az ügyfeleknek.